Elérkeztünk a sorozattal az amerikai fegyverekhez, elsőként mindjárt a Garand következik, amit sokan úgy jellemeznek: a fegyver ami megnyerte a háborút. Sokan emlékeznek arra, hogy az 1.3-ban milyen élvezetes is volt a puskatussal megigazítani az ellenfél gerincferdülését, ám ezt source-ben sajnos kivették, viszont  sokkal szebbé tették az elöző verzióhoz képest. Egy a biztos, lőni tudni kell vele mert sokszor nem egyszerű, főleg egy Kar ellen hosszú távon, ám közelről egy elhibázott karlövés egy garand ellen halálos hibának számithat.

Technikai adatok:
Kaliber:   .30-06
Űrméret:   7,62 mm
Csőhossz:   610 mm
Teljeshossz:   1106 mm
Tömeg:   4,91 kg
Tűzgyorsaság:   16 lövés percenként
Torkolati sebesség:  841 m/s
Tár kapacítás:   8 db
Huzagloás:   4 jobbos
Minősítés:   öntölő puska
Gyártásban:   1936-59

Az M1 Garand volt az Amerikai Gyalogság alapvető karabélya.
A feltalálójáról, John C. Garand-ról elnevezett karabély  volt az első félautomata puska, amelyet harci körülmények között elterjedten alkalmaztak.
A Garand könnyen szétszerelhető és tisztítható volt, a kaliber,
a torkolati sebesség és a félautomata működés kombinációja biztosította a kiválóbb tűzerőt a többi karabélyhoz képest. Az egyetlen gyenge pontja, a részben kilőtt tár cseréje, ami annyira nehézkes volt, hogy a katonák inkább kilőtték a maradék lövedéket is, és újratáraztak, mint sem bajlódjanak vele.

A Garandnál eredetileg a Pedersen féle tárat használták, ami kisebb volt,
így 10 töltény is elfért benne, ám később váltottak az erősebb, nagyobb, Springfield által gyártott tárra amibe csak 8 db golyó fért. Ez a tár a 8. töltény kilövésével automatikusan kirepül. Ez sok katona halálát is okozta, mert a tár kirepülésének és földhöz csapódásának jellegzetes, nagy hangja volt, így az ellenség tudta, hogy az ellenféli tára üres. Ezért néhány ravasz katona eltette az üres töltőlécet, s a földhözvágta ,miközben teli tárral várta az ellenséget .. ezt a trükköt előszeretettel alkalmaztuk sokan játék közben is. Később a tárakba kerültek műanyag alkatrészek is, így csökkent ez a zaj.

A fegyverhez hozzácsatolható volt bajonett aminek a pengéje 406 mm volt, de volt egy 254 mm és egy 152 mm változat is.
Ezen kívül egy M7 gránát kilövő is felszerelhető volt a cső végére. Ilyenkor a tárba egy vak lőszert töltöttek be. A tüzelés közben keletkezett gázok lőtték ki a gránátot kb 350 méteres távolságra. Repesz, páncélelhárító és füstgránát variánsa is készült.
A fegyver tusában lehetett tárolni a tisztító felszereléseket, amelyekkel harctéri körülmények között is harcképes állapotban tudták tartani a fegyvert. A tusra csatlakozott a bőr heveder, melyre rá lehetett csatolni 1-2 tár töltényt is a könnyebb és gyorsabb újratöltést elősegítve.
Másik apró kiegészitő a téli ravasz, ami lehetővé tette hogy egy mechanizmus segitségével a téli vastag kesztyűben is tudjanak lőni a katonák.

Garandnak többféle változata készült, de például a mesterlövész puska fejlesztést sohasem alkalmazták bevetés közben.
Volt két érdekes változata is, az egyik az M1E5 ami behajtható váltámasszal rendelkezett, és a T26 aminek rövidebb csővel készült. Egy másikat pedig úgy alakitottak át, hogy fogadni tudja a BAR töltényeit és 2 tüzelési mód volt rajta: automata és fél automata.